2006-04-14 23:29:43

Össztűz - live!

Szóval kaptam hideget-meleget, s az est végére valahogy így néztem ki.Kaptam ma hideget-meleget mindenhonnan. Egy bejegyzésem kapcsán külső kommentelőktől, az ún. "net csőcselékétől" (a kifejezés El Lobo tulajdona), akik úgy gondolják, hogy ez itt egy olyan fórum, ahol csalódásuk, dühük, gyűlöletük, butaságuk minden gennyét nálam kiadhatják, mert én vagyok a lelki szemetesládaráadásul ballib, buzi kommancs. Szó se róla, szórakoztató, és egy idő után már hányinger nélkül is ki lehet bírni, de megszokni soha. Az igazat megvallva más közönséghez szoktam, de magamnak kerestem a bajt, hát viselem is a következményeit.

Aztán kaptam a fejemre a Blogtér berkein belülről is, mert már megint a csapból is én folyok, mint "sztárblogger", pedig humorom sincs, nem is jól írok, ha pedig írok, akkor is csak Ctrl+C-vel másolom a híreket, és még annyi fáradtságot se veszek, hogy a magam agyi kapacitása szerint kommentáljam őket. A Blogtér fura urai pedig még asszisztálnak is hozzá, mert folyamatosan ott vagyok, ahol egyszerűen muszáj belém ütközni.

Nem tudom. Én csak egy mezei blogger vagyok itt a Blogtéren. A Sztárbloggerek külön kiemeltek, és ott villognak és váltogatják fényképeiket a főoldalon. A "sztárblogger a Parakovács, a Kispál, a Belga, A Szőke meg a Kornis. Fő kiemeltek még a Jövőnéző, a Mindenamizene. A többi a mezei proletár, akik előtt nyitva áll a lehetőség a napi bejegyzésdömpingben a megmérettetésre - ezek közé tartozom én is. Van, akinek sikerül megkapaszkodnia, van, akinek nem. "Öt percre mindenki lehet sztár". Hogy ez mitől függ? Sok mindentől. Tény, nem csak jó klaviatúra kell hozzá, és nem csak szerencse. De ez lerágott csont, mint ma már megemlítettem. S a csontot több régebbi bejegyzésemben én rágtam le, és nem maradt azon a csonton semmi szopogatnivaló.

Tudom, hogy sok blogger kollega körében nem vagyok népszerű - ez mondjuk, kevésbé érdekel. Többen számonkérik rajtam a tényszerűséget, holott hazudni még soha nem hazudtam. S nem tudom elégszer hangsúlyozni, ez nem egy vérkomoly és korrekt közéleti, politikai blog, tele hivatkozásokkal, és kereszthivatkozásokkal, elemzések hosszú sorával. Ezt meghagyom azoknak, akik az ilyen dolgokban lelik kedvüket, és értenek is hozzá. Én nem értek hozzá, nem is akarok érteni hozzá. Most éppen a politikai bejegyzések vannak ezen a blogon többségben, mert ez az aktuális. A Költészet Napján a verssel foglalkoztam, a Kultúra Napján a magyar kultúrával foglalkoztam, a Forma1 nyitóján a száguldó cirkusszal, amikor a munkahelyemen történik valami, akkor a színházzal. Közlök ezen a blogon fotókat, videokat, zenéket, írok filmekről, könyvekről is. A politikai élet napokon belül leül, s akkor mindenki - én is - más aktualitásokról írunk. Ez van.

S hogyan írok? Jól, rosszul? Nem tudom. Azt ti tudjátok. Én így tudok, ennyi telik tőlem. De nem kötelező engem olvasni, könyörgöm! Csak azt nem értem, miért van ennyi mazochista mégis? Akik olvasnak. Mert olvasnak!

Na. Szóval kaptam hideget-meleget, s az est végére valahogy így néztem ki.

(a képen nem Jézus van, csak én)

Majdnem úgy, mint ma Jézus a Passióban a tv2-őn. Porba hulltam, de jött a Charlston Heston a Ben Hurból, lehajolt hozzám, vizet adott, és felálltam.

Gyertek, kövessetek! Menjünk át most közösen egy másik blogra, s olvassuk el együtt: pl.ezt. Látjátok! Van élet ezen a blogon túl is!

• Írta: bajla
• Hozzászólások: 7 Hozzászólás RSS

Címkék: bajla, blog, blogter, személyes